És még ez is. Egy kedves ismerősünk elmaradt szülinapi ajiját is pótoltuk végre. Mondom hogy utolérem magam!!!!

Pipkéim is készülnek.Nagyon várom a tavaszt, próbálok ráhangolódni hogy hamarosan meleg lesz.És csicsergés.És virágillat.És kerítés.Végre.

Ma nagyon sok elmaradt feladatomat befejeztem. Ezek közül az egyik ez a kis fogas.
A fürdőbe tesszük, mert ott valahogy rengeteg az akasztani való.:-)

Mami memo

Ma készítettem ezt a pettyes csodát. Tuti hogy ettől is nehezen válok meg, de azért ne kíméljetek:-)

Tündérszépem

Édesanya csodálatos kisfia. Már nem is az. Nagyfiú. Hamarosan tizenegy lesz.Tíz évig az öröm, a boldogság kiapadhatatlan forrása, aztán elkezdődik egy folyamat aminek mai napig részesei. Konfliktus nélküli tíz év és most kamaszodik, keresi a helyét. De ez egy problémamentes gyerek melett annyira feltünő változás hogy anyuka kétségbe esik.Okokat keres és talál.Aztán segítséget is.És megynyugszik. A szomorúságot felváltja a nyugalom, hiszen kamaszodik!És láss csodát amint ez anyukában letisztul a gyermek is felszabadul, a tanulmányi eredmény is megváltozik! És anyukának eszébe jut a lényeg:a régi ringató érzés amit akkor érzett amikor a gyermek még csak az övé volt egészen az övé.

Grízes tészta

Ma a legegyszerűbb ételek egyikét főztem ebédre, grízes tésztát. Hihetetlenül egyszerű és hihetetlenül bonyolult is egyben. Van egy pont amikor mindig felhívom az édesanyám, anyuuu hideg vagy meleg vízzel kell felengedni a grízt?erre ő:hát hideggel!erre én :dehogyis meleggel! és akkor elhangzik a minden évben megismétlődő mondat:ha tudod akkor minek kérdezed?Na szóval, szerintem aki grízes tésztát tud csinálni, az bonyolultabb dolgoknak is nekiállhat.

Ötletelünk

Kedvesem igazán díjazza ha valami egyedi ötlettel állok elő. Jó érzés, hogy támogat . Ez számomra korábban ismeretlen érzés volt. Amikor zajlott a felújítás szinte egymást übereltük, egyik ötlet hozta a másikat...az eredmény nagyon otthonos házikó lett, mindketten úgy éreztük hazaértünk.Így született meg az egyedi bevilágító ablak ötlete is ami azóta is elkápráztat mindenkit aki csak betér hozzánk, főleg ha átsüt rajta a napfény.Közös ötletünk volt a karnisunk is, ami szintén eredeti lett.

Bevilágító ablak

szükséges homik

Mire is lesz jó nem tudom, ez a szekrényke ami múltam egy kis édes darabkája. A szép, iregi nyaralások, nagyszüleim beszélgetései, az egész napos udvari játszások mama finom főztje, papa kitüntető figyelme.....mind mind hiányzik...és nap mint nap eszembe jut.Persze a szekrényke nélkül is...évek múltak el azóta hogy nincsenek velünk, de mégsem múlik el nap, hogy ne gondolnék rájuk.

magnolia.......

hihetetlenül imádom ezt a mintát..szerintem ha egy évig kéne minden nap használnom akkor sem unnám meg...persze nem szeretném telezsúfolni a házat vele, de azt kifejezetten szeretem, hogy a ház több pontján visszaköszön...(a fürdőszobát nem szerette....ott még semmi nincs ami magnóliás:-)lassan olyan leszek mint a Bumeráng című Eddie Murphy filmben az egyik szereplő édesapja, aki az öltözékét taglalva kijelenti, hogy Ő nem áll meg a gombás övnél, mert a zakója bélése, sőt az alsónadrágja is gombás!:-)Nekem is van már polcom, lépcsőcském, evőeszköztartóm, tálam......és annyi ötletem van még!

Receptgyűjtőknek

Merített papírból készült kis könyvecske, dekopázsolással díszítve.Én receptes könyvnek szánom, de lehet hogy leendő gazdája majd mást lát benne.

Dobozka készült, ajándékba. Annyira megtetszett, nehezen válok meg tőle.Bár sosem készítek kettő egyformát ebből lesz még egy.-)

Látogatók

Ma lázasan készülődtünk Sanyival, barátnőim jöttek látogatóba. Viccesek voltak, mivel tudják, hogy a konyhánk még nem túl szofisztikált-pizzát hoztak meglepetésnek.Nyami nyami.Nagyon tetszett nekik a ház, értékelték erőfeszítéseinket és bár nekik is végig kellett nézni az ilyen- volt ilyen lett fotó összeállításunkat, egészében véve jól éreztük magunkat. Készülünk az idei tűzoltó bálra, a ki mit vesz fel pontnál tartunk.........folyt köv.

Dú it jorszelf.....

Dohányzó asztalunk is készülőben van.....utálom ezt az elnevezést, nem is dohányzunk és valószínűleg senki nem is fogja erre használni. Régi ebédlő asztal lehetett, ami aztán évtizedekig egy nyitott teraszon kerti asztalként szuperált. Szegény, ő is áldozatul esett a "xyladecort mindenre mozgalmon"-többször is. Ex anyósom nekem ajándékozta, bár láttam rajta, hogy nem igazán érti miért ragaszkodom ehhez a vacakhoz. Először megszabadítottam a vastag barna máztól, majd kiszereltem belőle az utólag fixre szerelt belső toldást, ami nagyobbá hívatott tenni őkegyelmét. Sajnos ezután következett a lábak kurtítása, fehér zománcfesték ráfestése és folyamatos visszatörlése. Már így is nagyon szép volt, mondhatnám egyedi, de a meglévő bútorainkhoz nem passzolt ez a franciás kopott fehérség.Kapott egy kis dió pácot, egy réteg lakkot, és láss csodát új életre kelt. Azóta is mindenki azt kérdezi na és ezt hol vettétek?

dobozok

Az van, hogy említettem már nemrégen költöztünk ide ebbe a házba, ami történetesen vidéken van. Egy nyáron át tartott a felújítás -idegörlő volt mit mondjak, mindannyian nagyon vártuk már az idebútorozást. Keményen zajos helyről költöztünk, és bármennyire vártuk a nyugalmat az első pár éjszakán nem bírtunk a nagy csendtől aludni.Van ilyen? Most már tudjuk, hogy van. És azt is tudjuk, hogy mindent pénzt megér ez a nyugalom.
Tulajdonképpen sápítozó (kárörvendő?) ismerőseimnek is mindig azt mondom hogy szervezés kérdése az egész....szeretünk itt..de mikor fogynak el a dobozok?Tegnap meghozták a fát és az urammal és Martinnal szortíroztuk, vágtuk hordtuk pakoltuk, meg mindenfélét csináltunk ami ebben a körben megcsinálható.Én természetesen minden farönkben láttam valamit, ami miatt félre kell, hogy tegyük mert ez úgy néz ki mint egy....na az uram az ilyen kezdetű mondatok után kicsit mindig nagyobb fokozatra kapcsolt a lánc fűrésszel:-) a másik mondatom többször is elhangzott, percenként csodálkoztam rá, hogy bármilyen girbe- gurba fa hasáb kerül a kezembe mindegyiknek megvan a helye, mindegyik illeszkedik valahová...mintha szétvágatukban is illeszkedni akarnának........

Lámpafény

Hazafelé a buszon volt időm mélázni, ahogy a sötétből kiszűrődő otthonok meleg fényénél ülő családok apró mozzanatait ellestem. Eszembe jutott édesanyám konyhájának narancssárga fényt adó, tulipán alakú lámpája, ami már a kert kaputól látszott. Eszembe jutott milyen jó volt meglátni hogy otthon vannak...tudni hogy várnak.Valószínűleg szüleim nem is sejtették hogy önkéntelenül is megnyugtattak már csak azzal, hogy felkapcsolták a konyhában a villanyt. Csak remélni tudom hogy én is ezt nyújtom a kisfiamnak. A meleg, biztonságot adó otthont, amire jó bekukkantani az elhaladó buszról is......

Jó reggelt Mindenkinek!Szebbet, mint tegnap...itt csodaszép hó esik..vége az ónos rémségnek...Én már a ropogó tűz mellől élvezem a hóesést...mit mondjak fagyos lelkeknek kifejezetten ideális.
Épp téli kényszer pihenőmet töltöm itt a tűz mellett.Az Uram szolgálatban, Tündérszépem iskolában..egyszóval csend nyugalom....még pár percig gondolom...rendes a Szorító Határidőtől,(aki persze azóta is velünk él mióta vidékre költöztünk) hogy a kávémat még nyugton megihatom.....aztán klínin' in progressz.