Istenem milyen régen írtam!Jó és rossz dolog egyaránt történt velünk így visszamenőleg már elmondhatatlanok....Gőzerővel folyik a bébi projekt, de sajna a gólya erről nem vesz tudomást...a fényképezőgépem is rakoncátlankodik ..így az időközben elkészült dolgokat nem sikerült megörökítenem...Ma miért írok mégis?Zsuzs olyan kedvesen invitált, hogy úgy gondoltam ennek a kérésnek nem tudok-talán nem is akarok ellenállni.Így hát üdv újra itt-köztetek.mert azért mindenkit olvastam , kommentáltam de magamat kifejezni nem bírtam...
Nem tudom ti hogy vagytok vele, volt e valaha olyan érzésetek felnőttként, hogy ezidáig burokban egy védett közegben éltetek?Aztán erre már csak akkor jöttetek rá amikor egy rossz- új munkahelyet, netán egy régi barátság haldoklását élitek meg?Én most rácsodálkozásban vagyok,rácsodálkozom az emberekre, az országra, az egész felborult életre, kiutat kereső vagyok úgy érzem.Kiút lehet ez a blog is..Most egy tanyára vágyom..távol a világtól, gondoktól...önellátásra vágyom...saját tiszta húsra, zöldségre...és kedves egyszerű emberekre!
Bár megtehetnénk........

Karácsony, egyszerűen

Ugye milyen gyorsan elrepült?Mennyit készültünk rá és hipp hopp elillan...
Pár évvel ezelőtt még engem is bedarált a nagy karácsonyi őrület, vásárlás és ajándékozás terén. Aztán megismertem Valakit aki miatt az egész addigi életem átértékelődött...lelassult.Először észre sem vettem a változást.Az idén viszont már minden világos volt. Mi az ami igazán számít. Az együttlét. A nyugodt, családi hangulat. Stresszmentes anya és tíz, ép ujjal rendelkező apa. Minimális költségek. Egyszerű, hagyományos ételek. Közös játék. Ezekből lett idén, nyilván a recesszió hatásásra is, környezetbarát karácsonyfánk. Nagy sikere volt, szerintem jövőre sem lesz másmilyen:O)
Engedjétek meg, hogy Én az ünnep után kívánjak mindenkinek szép, lassú ünnepet.Boldog Karácsonyt!

MIt csinálok egész nap?

Beánál olvastam, de nagyon tetszik, úgyhogy közkinccsé teszem. :)


A férj hazaér a munkából és a három gyermekét pizsamában találja a kertben, a sárban hemperegve játszanak, körülöttük üres kekszes dobozok, chipszes zacsik, üdítős dobozok mindenhol szanaszét.
A feleség autójának az ajtaja tárva nyitva, csakúgy mint a kert bejárata, a kutyának nyoma sincs.
Amikor belép a házba, még nagyobb rendetlenség fogadja. Egy csillár leszakadva törötten hever a földön, a szőnyeg a falhoz gyűrve. A nappaliban a tv teljes hangerővel üvölt és mindenhol szanaszéjjel ruhadarabok és játékok hevernek. A konyhában a mosogató dugig edényekkel, az asztalon és a tűzhelyen ételmaradékok, a hűtő ajtajatárva nyitva, a kutyakaja szétszórva a földön, egy törött pohár az asztal alatt, kis kupac homok az ajtó mögött... Egyből rohan fel a lépcsőn (átgázolva a további játékokon, ruhadarabokon és egyéb akadályokon) aggódva keresi a feleségét, attól tartva, hogy valami baja esett.
A hálószoba felé vezető úton észreveszi, hogy a fürdőszoba ajtaja alatt ömlik ki a víz a folyósóra, bent csuromvíz minden, a WC-papír legöngyölítve, borotvahab és fogkrém a tükörre kenve...
Most már rohan a hálószobába felkészülve a legrosszabbra.
És a feleségét ott találja az ágyban...édesen összekucorodva, egy könyvvel a kezében, aki észrevéve, hogy megjött, felnéz és mosolyogva megkérdi tőle:
- Szia drágám, hogy telt a napod?
A férj dühösen nézi:
- De mi a fene történt ma itt?
A feleség ártatlanul:
- Tudod mindennap, amikor hazajössz a munkából, meg szoktad kérdezni hogy mi a f..szt csinálok egész nap?
Férj még dühösebben:- Persze,... ÉS???!
Ekkor a feleség édesen rámosolyog:
- HÁT MA NEM CSINÁLTAM SEMMIT!!!!

Romantikus fészek

Képzeljétek egy gerle pár költözött a teraszunk alá!Annyira jókedvem lett tőle, bár roppant gyakorlatias kedvesem lehűtötte lelkesedésemet miután közölte sajnos az ürülékük nem lesz olyan romantikus....lehet ....de mivel úgyis nekem kell letakarítanom felelőtlenül hagyom őket hadd búgjanak.

35!

Gyerekként néninek és bácsinak láttam mindenkit aki 30 és 40 között volt. Eszembe se jutott, hogy ők nem érzik magukat öregnek. Úgy láttam öregek. És most ím 35 éves lettem!Az első szülinap amit nem igazán akarok megünnepelni. Amikor 30. szülinapomat éltem úgy éreztem a helyén vannak a dolgok, 30nak lenni jó, de ez a 35 ez ez ez kivágta a biztosítékot. Nem tudok neki örülni.Van azt kész, ahogy az egyszeri ember mondaná.Végig gondoltam vajon a körülöttem élők milyennek látnak, mit gondolnak, hogy érezhetem magam a bőrömben. Amint ezen elmélkedtem összefutottam egy negyven felett járó de jó karban lévő ismerősömmel aki közölte velem:" Te egyre fiatalabb leszel!Nagyon jól nézel ki, jót tett neked a szerelem!"HÚÚ de jó akkor még sem látszom nyanyusnak!Hiába no, a belsőnk a külsőnk!
Egyszóval hiába viselt meg hogy 35 éves lettem, mégsem adom fel!A biológiai órám ketyeg ugyan de majd használok füldugót!

Látogatók

Ma lázasan készülődtünk Sanyival, barátnőim jöttek látogatóba. Viccesek voltak, mivel tudják, hogy a konyhánk még nem túl szofisztikált-pizzát hoztak meglepetésnek.Nyami nyami.Nagyon tetszett nekik a ház, értékelték erőfeszítéseinket és bár nekik is végig kellett nézni az ilyen- volt ilyen lett fotó összeállításunkat, egészében véve jól éreztük magunkat. Készülünk az idei tűzoltó bálra, a ki mit vesz fel pontnál tartunk.........folyt köv.

dobozok

Az van, hogy említettem már nemrégen költöztünk ide ebbe a házba, ami történetesen vidéken van. Egy nyáron át tartott a felújítás -idegörlő volt mit mondjak, mindannyian nagyon vártuk már az idebútorozást. Keményen zajos helyről költöztünk, és bármennyire vártuk a nyugalmat az első pár éjszakán nem bírtunk a nagy csendtől aludni.Van ilyen? Most már tudjuk, hogy van. És azt is tudjuk, hogy mindent pénzt megér ez a nyugalom.
Tulajdonképpen sápítozó (kárörvendő?) ismerőseimnek is mindig azt mondom hogy szervezés kérdése az egész....szeretünk itt..de mikor fogynak el a dobozok?Tegnap meghozták a fát és az urammal és Martinnal szortíroztuk, vágtuk hordtuk pakoltuk, meg mindenfélét csináltunk ami ebben a körben megcsinálható.Én természetesen minden farönkben láttam valamit, ami miatt félre kell, hogy tegyük mert ez úgy néz ki mint egy....na az uram az ilyen kezdetű mondatok után kicsit mindig nagyobb fokozatra kapcsolt a lánc fűrésszel:-) a másik mondatom többször is elhangzott, percenként csodálkoztam rá, hogy bármilyen girbe- gurba fa hasáb kerül a kezembe mindegyiknek megvan a helye, mindegyik illeszkedik valahová...mintha szétvágatukban is illeszkedni akarnának........

Lámpafény

Hazafelé a buszon volt időm mélázni, ahogy a sötétből kiszűrődő otthonok meleg fényénél ülő családok apró mozzanatait ellestem. Eszembe jutott édesanyám konyhájának narancssárga fényt adó, tulipán alakú lámpája, ami már a kert kaputól látszott. Eszembe jutott milyen jó volt meglátni hogy otthon vannak...tudni hogy várnak.Valószínűleg szüleim nem is sejtették hogy önkéntelenül is megnyugtattak már csak azzal, hogy felkapcsolták a konyhában a villanyt. Csak remélni tudom hogy én is ezt nyújtom a kisfiamnak. A meleg, biztonságot adó otthont, amire jó bekukkantani az elhaladó buszról is......

Jó reggelt Mindenkinek!Szebbet, mint tegnap...itt csodaszép hó esik..vége az ónos rémségnek...Én már a ropogó tűz mellől élvezem a hóesést...mit mondjak fagyos lelkeknek kifejezetten ideális.
Épp téli kényszer pihenőmet töltöm itt a tűz mellett.Az Uram szolgálatban, Tündérszépem iskolában..egyszóval csend nyugalom....még pár percig gondolom...rendes a Szorító Határidőtől,(aki persze azóta is velünk él mióta vidékre költöztünk) hogy a kávémat még nyugton megihatom.....aztán klínin' in progressz.