Gyerekként néninek és bácsinak láttam mindenkit aki 30 és 40 között volt. Eszembe se jutott, hogy ők nem érzik magukat öregnek. Úgy láttam öregek. És most ím 35 éves lettem!Az első szülinap amit nem igazán akarok megünnepelni. Amikor 30. szülinapomat éltem úgy éreztem a helyén vannak a dolgok, 30nak lenni jó, de ez a 35 ez ez ez kivágta a biztosítékot. Nem tudok neki örülni.Van azt kész, ahogy az egyszeri ember mondaná.Végig gondoltam vajon a körülöttem élők milyennek látnak, mit gondolnak, hogy érezhetem magam a bőrömben. Amint ezen elmélkedtem összefutottam egy negyven felett járó de jó karban lévő ismerősömmel aki közölte velem:" Te egyre fiatalabb leszel!Nagyon jól nézel ki, jót tett neked a szerelem!"HÚÚ de jó akkor még sem látszom nyanyusnak!Hiába no, a belsőnk a külsőnk!
Egyszóval hiába viselt meg hogy 35 éves lettem, mégsem adom fel!A biológiai órám ketyeg ugyan de majd használok füldugót!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése